Country

Szerencse, te mindig kerestél Ó pénz, engem sose szerettél Útnak indultam, hogy kaszáljak És hazajöttem egy fűszállal a számban Aztán rájöttem, hogy miért utáltál Egyszer a szabad ég alatt a Dunánál Ha nincs dumám, nem kell adományt várni Nincs dohány, nem elég a dohányt rágni Ez a keresztem, vadlovak szekere visz Akkor is felfelé veretem, ha meredek is Egyszer élünk, halálba tart ez a vágta Szemkötő fel, és többé nem nézek hátra Csak a szavam maradna, ha másom nem lenne Inkább vesszen mindenem el, csak a becsületem ne Füst száll meg whiskeypárlat illat De a fiúk nem, csak a gitárok sírnak Amíg kérdésekre választ keresel a fényben Hosszú évek telnek el és még érettebb leszel Addig az álmok megszületnek veled a sötétben Amik most még alszanak de egyszer felkel majd a nap Volt már egy pár jó lövésem De ebben vagyok a legjobb, lókötésben Nem adom fel, előbb add fel te Addig meg úgyis vigyáz rám a nagy szellem A megérzésem sohasem hagy cserben Szóval csak hadd szóljon, az éjjel hadd teljen Feltörné más lábát a cipőm Nekem mindig több a sebem, mint az időm Sosem ástam az aranyat lázasan Annak is örültem, ha volt pár vasam Erre azt mondták, hogy kívül tágasabb Aztán lesték, hogy kihűlt-e már a tag De azzal, hogy én mindig itt vadásztam Ha kidobtak az ajtón, visszamásztam Volt időm megunni a küzdelmet És már csak ülök a kutyámmal a tűz mellett Amíg kérdésekre választ keresel a fényben Hosszú évek telnek el és még érettebb leszel Addig az álmok megszületnek veled a sötétben Amik most még alszanak de egyszer felkel majd a nap Eltűnt rég a falról az árnyék Sötét az éj, mint a fekete ló A fenyők tövén mélyen alszik a láng még De felette nézd, ránk nevet a hold Eltűnt rég a falról az árnyék Sötét az éj, mint a fekete ló A fenyők tövén már pislogó láng ég S nagyon közel az a fellobogó Amíg kérdésekre választ keresel a fényben Hosszú évek telnek el és még érettebb leszel Addig az álmok megszületnek veled a sötétben Amik most még alszanak de egyszer felkel majd a nap