A Királylány Balladája

Olvadt a jég, s a hosszú tél már véget ért Amikor hercegünk a történetbe lép A sárkány foglya még a szép királyleány Kit elrabolt a zsarnok hajdanán Az ifjú hős szívében nem volt félelem "Feláldozom, ha kell, e lányért életem! Nem tűrjük el a sárkány hatalmát tovább!" S a harc terére vakmerőn kiállt Egy déjà vu villan fel bennem hirtelen Hogy hallottam már én ilyen mesét Egy de ja vu, s a mátrix újra működik S hiába már a jelbeszéd! Vén volt a sárkány, s kókadt mind a hét feje Lángot lövellni alig volt már ereje Itt hagyott csapot-papot, s végleg elvonult S a királylány a hős ölébe hullt Legyőzve már a sárkány, mégsincs béke még Ígéret földjén Kánaánt kíván a nép Üres a kincstár és a széna rosszul áll Nagy gondban van az új király Hírmondók hirdetik az új törvény szavát "A múltnak szellemétől csúf az új világ! Bizony, hogy boszorkány a szép királyleány Sárkány babája volt, az ám!" Egy déjà vu villan fel bennem hirtelen Hogy hallottam már én ilyen mesét Egy d ja vu, s a mátrix újra működik S hiába már a jelbeszéd! Fogságban él megint a szép királyleány Egy sárga rózsa hervad sápadt homlokán Süvít az őszi szél, s a tavasz messze jár A királylány egy új hercegre vár Megint egy új hercegre vár Hiába vár, hiába vár Remélem, nem hiába vár