Tenger

Hazudnék ha azt mondanám láttam már mindent Amit akartam mert nem hajt a vágy rendben Ígérem magamnak ígérem megteszek bármit Hogy úgy menjek el egyszer hogy a történetem nem sántít Események mint egy óceán hullámzó kedvvel Bámulatos hogy mik zajlanak de ez a rendszer Fegyverek és rózsák inkább az utóbbi Porba tiport emberek helyett mindenki Királyként és királynőként fájdalom nélkül Ülni a parton csak ülni hogy végül Jöjjön egy hajó amire felszáll a föld összes lénye És egy újragondolt világba zárkózni miért ne? Kérdezem én már most is ezt csinálom most is Csak hallgatom a víz zúgását a köveket nézem Ami egy tiszta szigetet most ki a sok mocsok alól És tudom ha szeretnénk a tenger csak értünk dalol Ember és ember halálos fegyver Ha egymás ellen fordul egyszer Ebben a világban talán már semmi nem lesz rendben A vértől majd vörös színű lesz a tenger A fodros hullámok csak robbannak a sziklákon Ezek nem mások mint összetört szilánkok Olyan színváltós ahogy földet ér egy csepp Ez csak egyetlen egy de egyben a rengeteg Tátongó habkutak égen úszó sirályok és vadludak Ez farsang a hattyúknak Itt van a fehér angyal ő fektet két vállra A tű a vénádban elrepülsz Ádámmal és Évával Vele álmodtam tegnap éjjel és ő eljött értem Fülembe súgta hogy nem kell többé félnem Mert történjen bármi ő vár rám valahol És hallgasd hogy a tenger most csak értünk dalol Gyere lassuljunk le egész életünk egy csatatér Hova mindenki ki elindul de nem lesz aki haza tér mert Az egész nem ér semmit ha nem hagyjuk hogy a pillanat Legyen az érték a fénykép a múltból ami megmarad Tudod a siker annyi ha majd nem leszel S az utódok a te nevedből fognak tüzet rakni Mindig lesz náluk egy ág a történelmedből született fából Hogy örökké tartson a láng Mi ellen áll a parti szélnek is értik a vének is Mint én hogy a rege akkor szép ha a szék amiből Mesélik a hullámok zajával együtt ring Míg beszélő és története egymás körül kering De mi lassuljunk le hisz egész életünk egy csatatér Most ne küzdjünk a szavakért figyeld ahogy a nóta Akár egy anekdota a szívünkbe hatol S érezd hogy a tenger most csak értünk dalol Valahol kell lennie egy helynek Ahol a magamfajta hétköznapi emberek is nyugalomra lelnek Ahogy a hullámokra fekszem érzem át közel járok Ahogy simogat a napfény a sok illat a virágok Itt béke honol nincs jobb meg bal nincs ki megosszon Ma letettem a kardom inkább elnyúlok a parton Az árnyék bújtat el takar vég mint egy jó barát A madarak a fák a szél lobogtatja a vitorlát A hajóm suhan tova szeljük át a finom habokat Varázslat a nyílt vízen még mennyi csodát tartogat Megnyugvás a lelkemnek idill most az élet Mivel ismerem a rosszat tudom becsülni a szépet Találd meg te is a belső harmónia titka A hétköznapok sodrása a természethez vissza Van kiút tudom létezik valahol A tenger ma érted és értünk is dalol