Requiem

Egyedül ült a szürke félhomályban Halálos gond tartja hatalmában Támadni kell, vagy várni hogy ő támad S ha gyorsan nem győz úgy győzhet e harcában. És a hó csak hull, megfagy a föld és a szív És a hó csak hull, arcodra dermed a kín És a hó csak hull, ez győz le nem az ellenség És a hó csak hull, belevesz álom és reménység Forró nyár volt, hosszú útra mentek Trombita szól és harcidob pergett Büszke zászlók a szélben táncra keltek Nem tudhatták, vesztükbe menetelnek És a hó csak hull, megfagy a föld és a szív És a hó csak hull, arcodra dermed a kín És a hó csak hull, ez győz le nem az ellenség És a hó csak hull, belevesz álom és reménység Múlt az idő, a nyárból kétszer ősz lett Az őszből tél, a fény itt már nem győzhet Meg dermedt a táj merre csak szem ellát, Hólepel fedi halott hősök arcát. És a hó csak hull, megfagy a föld és a szív És a hó csak hull, arcodra dermed a kín És a hó csak hull, ez győz le nem az ellenség És a hó csak hull, belevesz álom és reménység És a hó csak hull, megfagy a föld és a szív És a hó csak hull, arcodra dermed a kín És a hó csak hull, ez győz le nem az ellenség És a hó csak hull, belevesz álom és reménység Hideg szél fúj, a fegyver zaj elült már A kéz lehull, az élet lassan elszáll Bealkonyul; a sötétség erősebb Elszabadul és éj lepi a földet És a hó csak hull, megfagy a föld és a szív És a hó csak hull, arcodra dermed a kín És a hó csak hull, ez győz le nem az ellenség És a hó csak hull, belevesz álom és reménység És a hó csak hull, megfagy a föld és a szív És a hó csak hull, arcodra dermed a kín És a hó csak hull, ez győz le nem az ellenség És a hó csak hull, belevesz álom és reménység Belevesz álom és reménység Belevesz álom és reménység