És aztán felvillan a kés, és eldördül a fegyver
Pedig ez ugyanaz a város és ugyanaz a rendszer
Belép egy ember, és kialszik a fény
Egyedül fekszem a világ közepén
Lehet, hogy belül van az állat és kívül csak az ember
És biztos, eljön az a perc, mikor helyet cserél egyszer
Egyedül alszom a világ közepén
Csak amit érzek, az lehet enyém
Ha eljön az a perc, és elpusztul a világ
Nem követem el ugyanazt a hibát
Szerintem én vagyok az álom, te pedig az élet
Tudom, hogy szükséged van rám, de én nem akarlak téged
Van, aki tudja, hogy milyen a világ
Van, aki néz csak a kirakaton át
Hogy mi az, ami jó és mi az, amit szabad
Működik a fék lenn a tudat alatt
Sohasem ismertem a titkot, soha nem tudtam, hogy ki lakik bennem
De mikor kialszik a fény, előjön valaki, és megölel engem
Egyedül alszom a világ közepén
Csak amit érzek, az lehet enyém
Ha eljön az a perc, és elpusztul a világ
Nem követem el ugyanazt a hibát
