nem fénylik erre az értelem
börtönben tombol a kényelem
itt nem vár senkit a hosi halál
langyos a tél hideg a nyár
nyílik a gyárkapu indul a gép
dolgozik másnak a rabszolganép
szépen beszél aki áruló
más viszi a balhét nincs rizikó
jóságos hozzánk a birodalom
az isten ujja van az oroszokon
álmomban tanulom az új mesét
a diktatúra már véget ért
nézem a tévét a nagy falat
lehet hogy a szám is nyitva marad
én vadakat álmodom azt hiszem
naponta romlik a helyzetem
sötétben keresem a rendszeremet
tüzet nyit rám valami szervezet
nem tudom a nevemet a számomat
nem lehetek más csak áldozat
