Itt vagyok végre, eljött a nap,
Örülnöm kéne, de valami szívembe kap.
És eltölt félelemmel, kikezd az életemmel,
S újra belémtrafál.
Gyermekfejjel még nem láttam át,
Hontalanul egyengettem a világ káoszát.
De nem fizettem érte árat, s építgettem játékvárat,
Magam köré védelem gyanánt.
Jöttem, láttam, visszamennék.
Eltévedtem, újraterveznék.
Hol hibáztam? Rendet tennék egy kicsikét.
Jöttem, láttam, visszamennék,
Oda, hol süt a nap és felhőtlen az ég,
És újrakezdenék egy kedvesebb mesét.
Először rendet, majd szabályokat
Teremtek zajból csöndet, mégis hátramarad
Több tisztázatlan dolog, s ugyanaz a lemez forog
Körbe-körbe, míg világ a világ.
Ó, mondjuk, kemény vagyok, s nem engedek,
Jól tudom, mit akarok, ha kell, falnak megyek.
Legtöbbször mégis hagyom, s elkerülöm minden bajom,
Hagyok mindent omladozni rád.
Jöttem, láttam, visszamennék.
Eltévedtem, újraterveznék.
Hol hibáztam? Rendet tennék egy kicsikét.
Jöttem, láttam, visszamennék,
Oda, hol süt a nap és felhőtlen az ég,
És újrakezdenék egy kedvesebb mesét.
Jöttem, láttam, visszamennék.
Tiszta lapra másképp festenék.
Hol hibáztam? Rendet tennék egy kicsikét.
Jöttem, láttam, visszamennék,
Ó, ha kapnék még egy esélyt,
Én újrakezdenék egy kedvesebb mesét.
