Elveszve

Mikor megláttalak, eldöntöttem, Bálványaimat eltemettem. Tudtam már csak te védhetsz meg, Már csak te emelhetsz fel. Ha nem szeretsz, hát én szeretlek. Ha nem keresel, majd én kereslek. A többieknek nem éri meg, Már nem viselnek el. Én akkor is és csak azért is! És ha minden rossz és minden hamis, Elmenekülünk és elvegyülünk a jóval. A kávédat majd az ágyba hozom, A félelmeidet felzabálom, Az összes titkos gondolatodat A bőrömre tetováltatom majd rá. Én akkor is és csak azért is! És ha minden rossz és minden hamis, Elmenekülünk és elvegyülünk a jóval. Én ölellek, míg a karom bírja, Míg el nem pattan a világ húrja És minden összeáll egy szerelemviharrá. Én ölellek, míg a karom bírja, Míg el nem pattan a világ húrja És minden összeáll egy szerelemviharrá. Ha nem szeretsz, hát én szeretlek. Ha nem keresel, majd én kereslek. A többieknek nem éri meg, Már nem viselnek el. Én akkor is és csak azért is! És ha minden rossz és minden hamis, Elmenekülünk és elvegyülünk a jóval. Én ölellek, míg a karom bírja, Míg el nem pattan a világ húrja És minden összeáll egy szerelemviharrá. Én ölellek, míg a karom bírja, Míg el nem pattan a világ húrja És minden összeáll egy szerelemviharrá. Én ölellek, míg a karom bírja, Míg el nem pattan a világ húrja És minden összeáll egy szerelemviharrá. Én ölellek, míg a karom bírja, Míg el nem pattan a világ húrja És minden összeáll egy szerelemviharrá. A többiek már nem viselnek el. A többiek már nem viselnek el. A többiek már nem viselnek el. A többiek már nem viselnek el. A többiek már nem viselnek el. A többiek már nem viselnek el. A többiek már nem viselnek el. A többiek már nem viselnek el.