Mátyás Király És Beatrix Királyné Találkozásának Története

Jó Mátyás reggel azt gondolta Sétál egyet a dalok Szigetén Fölvette sárkánysisakját Az lesz ma a korona fején Jó Mátyás lépdel lován: "Hadd látom, van-e szép lány, Engem illet a legszebb, a legjobb Akit felnevelt ez a tartomány. Én Istenem, ki ez a lány, Úgy hajlik, mint a nádszál Szegfű és rózsa nyílik lába nyomán Elvesztem már, rabja vagyok Nem kell más, csak az édes tsók, Mint pár perccel ezelőtt számra nyomott Hallod-e te gyönyörű lány Mondókám kurta de pontos: Hozzám jössz-e holnap vagy holnapután? Hogyha igen, telefonálj Hat számjegy ázik egy újság Rongyosra-cakkosra elnyűtt hátoldalán" Tátva marad a csókos száj Zavartan andalog arrébb, szökken a táncba Vissza, szalad a lány Meg-megfordul, sűrűn megáll Megperdül, egy-két percet vár Majd a széles mellkas elébe áll Ej, te büszke nyalka legény Azt hinnéd, hogy csak csettintesz És egyből rögvest nyergedbe pattanok én De én híres dáma vagyok Királyok, hercegek, grófok, Sztárok és bárók és szultánok után futok (Két héttel később:) Lóháton zötykölög az új pár, ujjong már Mátyás király Meglelte szíve szép szerelmét, jó trükk volt a telefonszám A királyné semmit se bán, párnája immár egy széles váll Ing és szoknya a szennyeskosárban, s ketten osztoznak a rántottán