De magos a Csillag börtön teteje
Elevenen vagyok belé temetve
Elevenen, mint a rózsa hervadok
Isten tudja, hogy mikor szabadulok
Talán soha nem szabadulok
Jaj Istenem, miért nem szakad le az ég?
Mi nálunk egy deci leves az ebéd
Deci leves, fél font kenyér, semmi más
A vacsorám egy keserves sóhajtás
Megöl engem a nagy keserves sírás
Zörgetnek az egyes számú szobában
Bajtársaim viszik kihallgatásra
Bajtársaim csak egyformán valljatok
Sok az idő, meg ne hosszabbíjjátok
Bajtársaim csak egyformán valljatok
Sok az idő, meg ne hosszabbíjjátok
Talán soha nem szabadulok
Elevenen, mint a rózsa hervadok
