Most nincs itt senki más
Üres vagyok és üres a ház
Felejtünk egyet, de téged látlak még
Néha csend, néha űr mi visszatér
Zakatol a szívem
Egyre jobban érzem
Kiheverlek majd, ezután
Bár olyan lennék
Kinek semmilye sincs mégis elég
Minden, amit hoztál, nekem adtál,
Most köszönöm meg neked
Nem menekülők el, csak megpihenek
Remélem egyszer beszélünk
Lesznek sebek miket feltépünk
Egyszerre zúdul minden, ami fáj
De majd kitisztul ez a homály
Sok a kép sok a zaj, nem látom át
Az tűz a mély, felbolygattál
De ha kérnéd azt, hogy változzak még
Lehunynám szememet és rád gondolnék
Bár olyan lennék
Kinek semmilye sincs mégis elég
Minden, amit hoztál, nekem adtál,
Most köszönöm meg neked
Nem menekülők el, csak megpihenek
