Olyan messzire mentem már el
Ahol a józan ész határait súrolom
Azt, hogy hová is indultam el
Csak az összegyűrt térképeimből tudhatom
Csak úszom az égen, és azt remélem
Egyszer haza jutok
Hol van az a csillag, ami régen irányt mutatott
Hol van szívemnek ritmusa, szemeimnek lángja
Ami ha féltem, legbelül sohasem hagyott magára
Amíg ég a fényem, irányt mutatok
Ahol nincs veled senki, ott melletted maradok
És ha nincs kibe kapaszkodnod, ne feledd
Én a csillagod vagyok
Megannyi elhagyott táj emléke eggyé mosódott
Csak az út volt, ami elveszni sosem hagyott
De most messzire kerültem, ahol már nincsen más
Én lettem magamnak a legnehezebb útitárs
Amíg ég a fényem, irányt mutatok
Ahol nincs veled senki, ott melletted maradok
És ha nincs kibe kapaszkodnod, ne feledd
Én a csillagod vagyok
Amíg ég a fényem, irányt mutatok
Ahol nincs veled senki, ott melletted maradok
És ha nincs kibe kapaszkodnod, ne feledd
Én a csillagod vagyok
