Sohasem

Sohasem lesz már minden a régi Kavarog a gyomor és szárad a szemem Hiányzol te borús-sötét lélek Nagyon szépen kérlek feküdj le velem Sohasem lesz már minden a régi Én küszködöm a magánnyal Azt teszem amit én akarok Ösztönre hivatkozva lefekszem apámmal Sohasem lesz már minden a régi Nedves ujjad mutat fel az égre A nyomorból a jóba száműztek De padlógázzal vágok a sorsom elébe Ember sohasem lesz már minden a régi Évszakok múlnak, hajszálak hullnak Átkozott a lelkem, ha boldog vagyok A viharok szemembe szilánkot fújnak