MARGARÉTA

Aki bújt aki nem, én vagyok a fogó Az életem amolyan kibaszott nagy pogó Hiányzik az önmagáért szopó irattoló A labda kint a téren, éppen magában pattogó Eszembe jut ahogyan értem visszalép a hóban Sosem üvöltött vadállat ilyen nyugtatóan Egyetlen egy játékom volt, azt is elrontottam Plafonról nézem magam, az élelmiszerboltban Én nem reszkettem a földön, de a tetőn sem remegtem Álmodozni jöttem, azt sem éjjelente tettem Sokat nem jelentettem, de nem jelentettem És ez nagy feszültséget jelentett minden tekintetben Egyetlen egy öltönyöm volt, azt is lehipóztam Beton.Hofit hallgatnak a ruhatisztítóban Ha a helyzet úgy kívánja, akkor Belzebúb imáját Ez a nemzet úgy kívánja, aki nem illik ide Azt elüldözi a nyáj, azt elüldözi a nyája A tanácsok helyén, hallod kurvára hiányzol Minden nap elázom, minden nap piázom Öntsem ki a részed?, hallod nem cseng ki a számod Hiányzol, Igen De már bölcsebb vagyok, Látod? És ez dicsre hív a szóban, dicsre hív a szóban Egyre szelídebben, ahogy visszaring a tóban Kacsát etet, nevet, de már nincs velünk a szóban Egyre szelídebben, ahogy visszaring a tóban Megígértetted velem, többet nem nyafogok Egyszer visszaírok, de nem ma fogok Az illúzió önmagában vicc a hintalóban Hívjátok a mentőt, ez most KizzaPing a hóban