ALVAJÁR

bántottak már épp elegen már nem vagyok önmagam mondd merre van a láng mi fellobbant az éjszaka nyugi van még szufla annyi minden lesz még hey ez lennék én zsa zsa zsa ő alva jár alva jár alva jár alva jár ébressz fel mama mert jól érzem magam mindegy nekem már alva jár alva jár alva jár alva jár pa pa rappapparap pap pa rappappara pa papapa rappapparappap pa rappappara pa pa rappapparap pap pa rappappara pa pa rappapparappap pa rappappara otthon ül a hintaszékében és csak vá-vá-vár ő sem tudja talán, hogy mire de csak vá-vá-vá-vár ő sem érti, hogy a vekker miért já-já-já-jár de ő csak vár mert a szívében a szeretet megmozgatná a hegyeket te nem értheted nem, mert nem, mert nem voltál ott vele ó ha nem lenne a zene ő sem lenne oly kerek kicsikét veletek lenne kicsikét magához jobb lenne lehet leszek még oly jó hogy kezet fogok Apollónnal mosolygok napraforgókra kezemben megannyi summa hazamegyek hozzátok véget ért a rossz átok megszoksz vagy megszöksz zsa zsa zsa ő alva jár alva jár alva jár alva jár ébressz fel mama mert jól érzem magam mindegy nekem már alva jár alva jár alva jár alva jár pa pa rappapparap pap pa rappappara pa papapa rappapparappap pa rappappara pa pa rappapparap pap pa rappappara pa pa rappapparappap pa rappappara vérző szívem lírája dallamokban szétárad egyszer csak véget ér a bú-lly