A szürke házfalakra
rászakadt már az est,
valahol felsír még egy kisgyerek.
Hallom, az édesanyja
dallal csitítja el
hallgatom a nyitott ablaknál,
s végül én is énekelem...
Könnyű álmot hozzon az éj,
altasd el hűs dunai szél;
Aludj el, kisember, aludj el!
Álmodj hintát, homokozót,
álmodj rétet, kispatakot;
Aludj el, kisember, aludj el!
Nézd, fenn a háztetőn,
ott neked táncol a Hold,
Lenéznek rád a fénylő csillagok
A sötét folyóparton
álmos, nagy béka ül;
hangtalan suhan egy kismadár,
látod, ő is hazarepül...
Könnyű álmot hozzon az éj,
altasd el hűs dunai szél;
Aludj el, kisember, aludj el!
Álmodj hintát, homokozót,
álmodj rétet, kispatakot;
Aludj el, kisember, aludj el!
Könnyű álmot hozzon az éj,
altasd el hűs dunai szél;
Aludj el, kisember, aludj el!
Álmodj hintát, homokozót,
álmodj rétet, kispatakot;
Aludj el, kisember, aludj el!
Könnyű álmot hozzon az éj,
álmot, mely a szívedig ér;
Aludj el, kisember, aludj el!
A szürke házfalak közt,
álmot sző most a csend.
Valahol alszik már egy apró kisgyerek
