Emlékezz Rám 2 (Mix)

Szerelmem még zakatol az eltűnt szavak vágányán Mondd hogy te is így érzed és halálomig várnál rám Számomra az elmúlt idő lett a menedékem Pár emlékkel most rólad mégis megelégszem Félve nézünk egymásra mert kezedben az életem Az idő tőlem elrabolna és nekem kell megvédenem Hogyan állítsam meg? Kérlek mondd el és én úgy fogom! Már nem akarok felnőni... halkan suttogom Eltűnnék elbújnék, de bárcsak láthatnád Mert számtalan év nem volt elég amíg vártam rád De ha nehéz lesz, én úgyis megszököm Az elmúlás integet és gyáván elköszön Szívem zenedoboza magát kinyitni még képtelen Bezárva hallgat benne pár kósza érzelem Nem hitt bennem más, végül te mondtál le rólam Ez egyedül nem megy te kellesz hogy megoldjam! Emlékezz rám mikor fúj a szél Emlékezz mikor minden véget ér Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem Emlékezz mennyire szerettél Mennyire fájt mikor elmentél Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem Múlnak az évek a szalag lejárta után Halványuló lényem egy emlék marad csupán Egy eltévedt világban egy szenvedélyes lélek Ki úttalan utakon ködös rengetegbe tévedt Végső lehelettel égbe küldött kívánságom nem más Csak emlékemet őrizd meg bár tudom úgyis megvársz Egy kis helyet hagyj meg nekem ahol nyugalomra lelhetek Hogy tudjam azt nem feled el a szíved mikor elmegyek! Oly messze száll a szó, de távol még a cél Vajon megkapod e mindezt, ugyan nálad partot ér? A semmibe fog veszni vagy a világ zárja magába Lesz ki befogadja vagy a magány küldi halálba Bizonytalan jövő, bizony nem tudom mit tartogat De bízom benne egyszer talán hallom még a hangodat Karjaimba borulva csókolod a szám De addig annyit kérek mindig emlékezz rám Emlékezz rám mikor fúj a szél Emlékezz mikor minden véget ér Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem Emlékezz mennyire szerettél Mennyire fájt mikor elmentél Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem Hiányzol néha még, látom az arcodat De a filmünk véget ért és nem úgy mint az alkonyat Mert elsötétült minden már hova tűntek a színek? Néha ízekre szednek a szomorú keserű ízek Bár csak akkor haltunk meg amikor elvesztettelek téged én Mindig tudtad hogy az álom egy halott napon véget ér Összeköt minket már egy alig látható kis szál Egy emlék fonál az idők végezetéig kószál De reggel mikor a hideg megfogja a lábam Rémlik hogy mohón kohóforró tested karjaimba zártam Próbáltam visszafolyatni de kigördült egy könnycsepp Nem mondom hogy könnyű de álarcot kell öltsek A szerelmed így szörnyű talán én voltam a bölcsebb Hogy ne bántsalak többé meg így kellett hogy döntsek Még fáj de egyszer szép emlék lesz tán Bocsáss meg és tiszta szívvel emlékezz rám Emlékezz rám mikor fúj a szél Emlékezz mikor minden véget ér Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem Emlékezz mennyire szerettél Mennyire fájt mikor elmentél Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem Emlékezz rám mikor fúj a szél Emlékezz mikor minden véget ér Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem Emlékezz mennyire szerettél Mennyire fájt mikor elmentél Nézz rám, fogd meg a kezem Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem