Te Se Vagy Más

Soha nem változom, hiába is kérnéd azt, hogy más legyek Önfejűen előre csak a konok szív után megyek Nem hagyom, hogy lehúzzon, ha néha van egy rossz napom Dobom a rossz kedvet, és ahol jó volt, majd ott folytatom Hiába is játszod meg, hogy napsütés meg pálmafák Minden fotó mögött csak egy üres ember vár ma rád Te sem vagy több nálam, ez mindkettőnknek világos Ami a legfontosabb az életben, neked pont az hiányos Néha én sem tudom merre tovább, magamban is kételkedem De hiszem, hogy egy jobb holnapban van nekem a bérelt helyem Annyi minden szép dolog van a világban, ha körbenézek Tudom, hogy Te mást hiszel, de nálad úgyis többet érek Ne félj, ha elhagy a józan ész Könnyen megeshet, hogy sírni kell Amit teszel, csak annyit érsz Így vagyunk mind Nekem is fáj, néha mindent megunok már Bár semmim sincsen de Te se vagy más Hiába játszol, nem dobban a szív És talán jól van ez így Néha mindent megunok már Bár semmim sincsen, de Te se vagy más Hiába játszol, nem dobban a szív És talán jól van ez így Te se vagy más, mutatod bár, Neked nem fáj, mindent kibírsz De a mosolyod mögött könnyek vannak ezt látom abból, amit kiírsz Én figyelek Rád, de tudom azt jól, ez elfáradt, elfáradtam Ez így a jó, mert máskülönben hogy lehetnék páratlan... Megpróbáltuk egyszer-kétszer, háromszor vagy négyszer is Ha nem kényszerítem rá magam, akkor ennek vége sincs De már úgy éreztem megfulladok, nem élveztem a mát Ahogy Te a szerelmeddel szorítottad el szívem nyakát Én is hagyhattam volna, nem tettem, harcoltam és elvesztem Nem mondom, hogy élveztem, már a közös jövőnk terveztem De be kell látnom melletted a valóság volt álom Csak hittem, hogy a szívem túl visz a valós távolságon Ne félj, ha elhagy a józan ész Könnyen megeshet, hogy sírni kell Amit teszel, csak annyit érsz Így vagyunk mind Nekem is fáj, néha mindent megunok már Bár semmim sincsen de Te se vagy más Hiába játszol, nem dobban a szív És talán jól van ez így Néha mindent megunok már Bár semmim sincsen, de Te se vagy más Hiába játszol, nem dobban a szív És talán jól van ez így Hidd el nem vagy egyedül, nekem is sok a gondom Mikor a hétköznapok összeszorítják a torkom Néha egy szál cigaretta lenne minden kincsem Én azt is megosztanám valakivel... de senki nincsen Meghívnálak egy italra, de nem is nézel felém Kezdem úgy érezni, Neked mindegy ki, csak ne én Tele vagyok szeretettel, de mégis ott hagy Tudom nem vagyok tökéletes, de azt hiszed Te több vagy? Hát nem... Te is csak annyi vagy, mint bárki más Annyit érünk mind a ketten, mint a bárban pár piás Látom a szemedben egy kicsit megszerettél Hát tegyük most meg együtt amit eddig nem tehettél Ne félj, ha elhagy a józan ész Könnyen megeshet, hogy sírni kell Amit teszel, csak annyit érsz Így vagyunk mind Nekem is fáj, néha mindent megunok már Bár semmim sincsen de Te se vagy más Hiába játszol, nem dobban a szív És talán jól van ez így Néha mindent megunok már Bár semmim sincsen, de Te se vagy más Hiába játszol, nem dobban a szív És talán jól van ez így