Emlékszem még, ahogy jött a pánik
Először álltunk ketten a hídon
Tiszta szándék
Csillog a zöld szemekben a hatalom
Csendes minden, üres város
Tompa fények, a hangod hallom
Mondd miért?
Miért marad meg szépnek minden?
Hisz tudom, hogy mi lett a vége
Mondd meg, miért csak tőled félek?
Hát mondd meg miért ne
Néha nem fáj
Úgysem férek a képeidre
Már nem kár
Csak tudnod kéne, hogy velem maradtál
Néha nem fáj
Úgysem férek a képeidre
Már nem kár
Csak tudnod kéne, hogy velem maradtál
Emlékszem még, ahogy nyitod az ajtót
Hárman voltunk együtt otthon
A könnyű álom, a jövőtervek
Azóta senkinek sem mondom
Hogy hazamegyek majd
Hisz nincsen már hely
És nincsen semmi, ami ugyanúgy vár
Pont, amit még a hűtőmre rajzoltál
Már semmi se vár
Néha nem fáj
Úgysem férek a képeidre
Már nem kár
Csak tudnod kéne, hogy velem maradtál
Néha nem fáj
Úgysem férek a képeidre
Már nem kár
Csak tudnod kéne, hogy velem maradtál
Hát mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
Mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
Hát mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
Mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
Hát mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
Mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
Hát mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
Mondd, miért szép
Ahogyan a fejemben látlak téged?
(Mondd, miért?)
