Egyedül járok,
Már nem véd a remény,
és ebben az útvesztőben
Csak egy résre a szakadék,
De kérlek, vigyázz rám,
Még egy fél évszázadon át!
Nem vagyok bátor,
Ha az élet csatatér,
De ebben a harcban
Csak te lehetsz menedék.
Sajnálom, de már bánom,
Hogy eltemettem mélyre.
Sajnálom, de már látom,
és hogy soha ne veszítsem el.
Kérlek, vigyázz rám,
Még egy fél évszázadon át!
És ha félek, vigyázz rám,
Hogyha felemészt majd a világ!
Nem tudhatom, hogy a holnap merre jár.
Nem ismerhetem az évek jelszavát.
Nem tudhatom, hogy az óránk
Még hány kört jár,
De itt van egy perc, kérlek, vedd el,
Hogy sose legyek egyedül már!
